A jelen pillanatra való reagálásunk határozza meg a jövőnket
Tedd fel magadnak a kérdést:
"A barátomként vagy az ellenségemként szeretnék tekinteni a jelen pillanatra?"
E pillanat elválaszthatatlan az élettől, tehát valójában arról kell döntést hoznod, hogy miképpen szándékozol viszonyulni magához az élethez.
Ha pedig eltökélted magadban, hogy a barátodként kívánsz tekinteni a jelen pillanatára, akkor neked kell megtenned a kezdeményező lépést:
Viszonyulj szívélyesen hozzá, fogadd örömmel, bármilyen álruhába bújjon is, és hamarosan meglátod az eredményt!
AZ ÉLET MAGA IS IGYEKSZIK A KEDVEDBEN JÁRNI: az emberek segítőkészen viszonyulnak hozzád, a körülmények pedig kedvezően alakulnak.
Egyetlen döntéssel az egész valóságodat megváltoztathatod.
Ám ezt a döntést újra meg újra meg kel hoznod - míg csak ez a hozzáállás második természeteddé nem válik.
(Részlet: Eckhart Tolle, Egység az élettel- Ébredj egy új életre a most hatalmával könyvéből. 40-41.oldal)
Ennek a pár mondatnak akkora sorsfordító jelentősége van, hogy ha az ember semmi máson nem változtatna az életében, hanem csak arra figyelne, hogy elfogadja a jelen pillanatot, ne harcoljon ellene, sokkal boldogabb jövő várna mindenkire.
Vannak napok, amikor úgy érezzük, hogy minden ellenünk van.
És általában ez olyankor szokott előfordulni, amikor nem a szokásos átlagos napunkra készülünk.
Már eleve stresszesek vagyunk, mert valami nem mindennapi esemény, valami fontos megbeszélés, egy sorsfordító tárgyalás vagy bármi egyéb miatt fontos ez a nap.
Ilyenkor szokott előfordulni, hogy nem szólal meg az ébresztő, indulás előtt összekenjük a ruhánkat, elfelejtettünk előző nap tankolni, és muszáj bekanyarodni a benzinkútra, ahol természetesen épp most nincs fedezet az előttünk álló kártyáján, ezért visszabattyog az autójához, mert a pénztárcáját a kocsiban hagyta, és ha mindez még nem lenne elég, mire tovább indulunk dugó alakul ki előttünk és egész nap minden összejön, amin már nem is csodálkozunk, csak dühöngünk, hogy mi jöhet még.
Tudjuk, hogy belekerültünk egy lefele húzó spirálba, és...
És mit lehet ilyenkor tenni?
Minél előbb, annál jobb...
El tudjuk csípni, meg tudjuk állítani, elejét tudjuk venni a rossz történéseknek, mindössze azzal, ha képesek vagyunk visszajönni a jelen pillanatba, és ez minél előbb történik meg, annál könnyebben fordítja jóra a dolgok menetét.
Annak, hogy 7 óra helyett fél 8-kor ébredtem fel, semmi jelentősége nincs ebben a pillanatban.
Itt és most nincs semmi probléma.
A gondok ott kezdődnek, hogy a jövő miatt aggódunk, ami miatt korábban akartunk felkelni.
És ez az aggodalom indítja el a többi történést.
És egyre csak jönnek azok a helyzetek, amiknek köszönhetően beigazolódik a félelmünk és elkésünk arról a bizonyos fontos tárgyalásról.
Valójában azt kapjuk, amire az érzelmeink alapján számítunk.
Ez van...
Mi történt volna, ha másképp reagálok?
Sosem tudjuk meg, hogy egy-egy esemény hogyan folytatódott volna, ha abban a pillanatban másképp reagálunk.
Viszont ha tudatosa elkezdjük figyelni a gondolatainkat, a reakcióinkat, és megnézzük, hogy milyen történések láncolata indult el, egy idő után rájövünk, hogy mi magunk generáljuk az életünkben bekövetkező dolgokat.
Eleinte nehéz ezt elfogadni, főleg, ha az embernek semmi öröm nincs az életében, de ha igazán változtatni akarunk az életünkön, akkor elég erősek leszünk ahhoz, hogy átalakítsuk az életünk egyes pillanataira adott reakcióinkat oly módon, hogy elkezdhessük azt az életet élni, amit szeretnénk.
Minden pillanatban döntést hozunk a jövőnket illetően.
Ha elfogadással és szeretettel fogadjuk azt, ami szembejön, egyre többször vesszük észre, hogy jól alakulnak a dolgaink.
Mi magunk vagyunk az életünk teremtői...